Találtam pár ideillő sort, ami mindenkinek jól jöhet!
Először is amikor beszélni kezd a gyermek, tanítsd meg neki a nevét, címét és a szülei nevét! EZ A LEGFONTOSABB DOLOG!!
Aztán, ha van valami komolyabb betegsége (asztma, epilepszia, cukorbetegség, bármilyen amire gyógyszer kell!!), ezt is tanítsuk meg neki!
Ha baj van, szóljon a szomszédnak, vagy felnőttnek.
Ne nyisson ajtót, ne mondja h egyedül van.
Ha valaki el akarja vinni (pl. autóval) sikítson, rugkapáljon!
Ne menjen el ismerőssel sem, csak ha tudja a "jelszót"
Ha összetörik az üveg, ne szedje kézzel, szóljon!
Nézzen körül az úttesten.
Ha gázszag van, ne csengessen be!
Ha beszorul a liftbe, nyomja a gombot, ne féljen!
Ha kinnmarad az udvaron, várjon, míg jön valaki, és ajtót nyit neki!Ne féljen!
Ha hányni kell, szaladjon a WC-be!
Sötétben ne féljen! Minden a helyén van!
Idegen nagyfiúkkal, bácsikkal, nénikkel ne menjen sehová, ne vegyen el tőlük semmit!
Ne kóstolja meg, amit nem ismer! (pl. üvegből)
Minden gyógyszer méreg: a beteget gyógyítja, másokat megbetegít. Ne egyen meg semmilyen drazsét!
Ne rágcsáljon ismeretlen füvet.
A gyöngyvirág, a Diffenbachia, a tölcsérvirág , a farkasalma mérgező.Gombát nem fogdosunk.
Méhecskét nem hadonásszuk!
Kullancsot kiszedjük.
Kutyának nem nézünk a szemébe, bátran határozottan megyünk elfele, nem futunk!
Ha támad, MÉSZ EL! MÉSZ HAZA! kiabálunk! Ha tovább támad, összegömbölyödünk , mint a süni, és visítunk!
Macskát nem szorítjuk sarokba, nem nézünk közelről a szemébe! Ha karmolt, gyorsan kimossuk.
Patkány- egér- hangyamérget nem eszünk - és nem visszük a másik gyerek italába, amiről nemrég olvastam.
Ha valaki bajban van, segítünk, és közben segítségért kiabálunk.
Viharban fedett helyre megyünk, otthon bezárjuk az ablakot, nem tévézünk, gépezünk.
Az ablakban nem hajolgatunk, nem mászunk ki!
Székkel nem dülöngélünk hátrafelé, mert eleshet és komoly baj is lehet belőle!
Konnektorba semmivel nem nyúlkálunk!
Egy ilyen korú gyermek (3-4 év körüli) már jól kezeli a telefont, megtanítani, ha valami baj lenne a szüleivel vagy aki vigyáz rá (elájul, magatehetetlen), hogy kell telefonálni. Valószínűleg mindenki magántelefonjában olyan számok vannak elmentve, hogy nem baj, hogy kit hív elsőre, onnantól már felnőtt kezében van a probléma megoldása. A lényeg, hogy összeszedetten el tudja mondani, mi a baj! Bár köztudott, hogy a felnőttek vészhelyzet esetén jobban bepánikolnak ,mint a gyerekek.
Ennyi, amit innen-onnan összeszedtem! Ha valakinek van még ötlete, szívesen fogadom!
Hozzászólások