Már nagyon vártam ezt az estét. Addig is volt sok teendőm, így hamar eltelt a nap. Megsütöttem a sütiket, húst paníroztam másnapra, takarítottam stb. 
Roli nagy nehezen elaludt délután, így apukával feldíszítettük a fát (műfenyő volt! Mi nem ölünk ártatlan fenyőfákat pár napért...), Roli szobából ki, fa be, alácsempésztük az ajándékait. Felébresztettük, felöltöztettük csinosba és neki eresztettük a fának.:) Először nem mert belépni a szobába, csak nézte a fényeket, díszeket. Nagy nehezen sikerült becsalogatni, aztán már csak a hatalmas dömper érdekelte, annak is a kerekei voltak a fontosak számára. A többi ajándékra rá sem bagózott, pedig kapott szép ruhákat a húgomtól és a barátjától, meg egy rendőrautót (mondjuk azt már egy hete lenyúlta a csomagból, így nem volt szívem elvenni tőle).
Minden gyerek szereti a csillagszórót, a Roli nem. Hatalmas sírásba kezdett a csillagszóró meggyújtása után. Én meg voltam veszve gyerekkoromba a csillagszóróért, alig vártam, hogy meggyújtsák anyuék. Egy előnye lett a csillagszóró utálatnak, hogy nem pakolja le a díszeket a fáról az én drága kis fiam (előtte még vígan szedegette a díszeket lefele). 
Hozzászólások