A mai sétánk kicsit döcögősen kezdődött. Rolinak nem nagy kedve volt hozzá, vagy nem tudom mivolt a baja, mert nyöszörgött, könyörgött, rángatta az övet, nem tetszett neki semmi. Leraktam vízszintesbe, az se volt jó, visszaállítottam félfekvő-ülőbe, az se tetszett, a napsütést se, az árnyékolást sem díjazta.Egyébként reggel óta ilyen volt, a fogát piszkálta egész nap, amikor meglátta a dentinoxot a kezemben, akkor meg már vigyorgott. Be is kellett kenni, olyankor el is alszik kis időn belül. Mi már csak "betépőszernek" hívjuk.:D Tényleg sokan szídják, hogy milyen rossz ez a kenőcs, mert nem használ semmit. Nálunk bevált, néha nagyon is. Akárhányszor bekenjük Roli fogínyét vele, rövid időn belül elalszik. A multkori eset az nagyon jó volt. Szintén alaklmazni kellett ezt a csodakenőcsöt. Roli megnyugodott, feküdt az apja hasán, emelgette a kis fejét közben olyan furán vigyorgott, de már a szemei is csukódtak lefele. Ezt így leírni nem tudom, látni kellene, de én most is itt vigyorgok rajta. 

Visszatérve a sétához, Roli aztán megnyugodott, elmagyaráztam szépen, hogy kell a séta meg a friss levegő, különben törpe marad. Ez a "törpe maradsz" ez általában mindíg bejön nála, és inkább engedelmeskedik. Nem tudom mi okból, de hatásos.:D Sikerült aludnia 1.5órát végül. Még egy nagy mosolyt is kaptam tőle álmában.:)