Tegnap reggel voltunk a második tanácsadáson a gyerekorvosnál. Rolibaba szépen gyarapodik, 5kg60dkg-ot mértek. Jó a torka és a szíve is. Nagyon jókedvűen mentünk be. Aztán eljött a kötelező szuri beadása is. Mindkét combjába kapott 1-1szúrást. Ahhoz a kis combikához igencsak nagynak mutatkoztak azok a tűk. Fájhatott is szegényemnek mikor beadta a doktornéni. Pedig tényleg óvatosan, nagy odafigyeléssel adta be neki. Láttam Rolibabán, hogy próbálja magát tartani, nem akarta elsírni magát, de aztán csak eltört a mécses. Én voltam benn vele, apa addig kinn vigyázott a cuccra. Összeszorult a szívem amikor keservesen sírt, viszont nem olyan hangosan, mint itthon pár héttel ezelött. Nagyon sajnáltam, de ami muszály az muszály. Amikor megkapta, gyorsan felvettem és nemsoká elhallgatott. Utána elmentünk vásárolni és sétálni. Délután fél kettőig sétáltunk, legalább addig aludt a babakocsiban. Mihelyt hazaértünk beborogattam a combocskáit. A bal különösen fájt neki, mert nem bírta a lábát felemelni és mihelyt hozzáértünk nagy sírásban tört ki. Óránként kapott friss borogatást, olyan hideget amilyent csak tudtam adni. Rátettem a homlokára egy lázfigyelő lapocskát (csuda klassz dolog, még a kórházban kaptuk), estére jelent meg rajta a 38-as, akkor megmértem és 38.1 volt, kapott egy fél kúpot és éjjelre már le is ment a láza. 
Fürdést is csak lezavarta apa, nehogy megfázzon, meg nem is volt jókedve a babácskának. Éjjel 1-ig aludt, aztán kipattantak a szemei és akkor már nevetgélt. Én annyira örültem ennek, attól függetlenül, hogy már nagyon álmos voltam, mert előző éjjel csak 2 órát sikerült aludni. Le is fényképeztem, ahogy nevetgél, még videót is csináltam róla. Hajnal 3-ig fenn volt, dumált a mackóinak. Ma reggelre már kutya baja sem volt, csak bedagadt kicsit a combja, de már fel tudta emelni a kis lábikóját.
Ez a kép éjjel fél 2-kor készült.
Hozzászólások