Hamar eltelt a kilenc hónap, sőt még túl is léptük, ami még izgatottabbá tett. Nagyon vártuk már, hogy láthassuk Őt. Bár én még most is elviselném, ahogy rúgkapált a pocakomban. Jó baba volt már odabenn is, amit idekinn is folytat.
Szóval a szülés napja: 2009.10.03.
Ez egy levéke, amit ide másoltam, a barátnőm érdeklődött, hogy milyen volt a szülés, azt mentettem akkor el és most ide illesztettem. Akkor még frissek voltak az érzések, emlékek, ezért szerintem így hitelesebb. A levélke október 8-án íródott.
Sziasztok! Köszönjük szépen!!:) Tegnap jöttünk haza délben. Nagyon fáradt voltam már, a kórházban szombat óta jó, ha 5 órát aludtam. Szerencsére nem sárgult be nagyon a Roli, így kijöhettünk, még 1 napot nem bírtam volna. Könyvből ne készülj a szülésre, mert nem lehet, ez egy jó tanács. Ha itt az idő, minden pörög magától. A szobatársam is olvasgatott szülés előtt valami firkálmányt, mondtam neki, hogy nem kéne. Aztán szülés után csak ennyit mondott, hogy nem erre készült. Nálam úgy kezdődött, hogy szombaton néha éreztem keményedéseket, de óránként jó, ha egyet. Aztán az almás pitéhez lereszeltem az almát, meg a tésztát összekészítettem. Elmentem pisilni és észrevettem, hogy vérzek, na akkor megijedtem, hívtam a Zsoltit, 1 órán belül itthon volt, addig megfürödtem, ekkor voltak már fájások, meleg vízben se múltak el, de már a vérből tudtam, hogy itt baba lesz. Bementünk a kórházba, megvizsgáltak, 3cm.re voltam kitágulva, a vérzés a tágulástól volt, semmi komoly. Rátettek ctg-re, voltak fájások, majdnem rendszeresek, de 10-est kaptam és hazaengedtek, mondván, hogy ebből, mivel első baba, 1-2 nap, míg szülés lesz. Fél 6-kor hazaértünk, még nevetgéltem séta közben. Este fél 8 körül jöttek a durva fájások, 5 percenként, már nem tudtam hogy feküdjek. Állni nem tudtam, csak feküdtem és nyöszörögtem, hogy nagyon fáj. Próbáltam a szünetekben pihenni, de nem nagyon tudtam. A Zsolti kilenckor hívta a mentőt. Beértünk 8 perc alatt, a mentőben pont a Coldplay: Clocks című száma szólt, pont odaillett, rögtön a vizsgálóba burokrepi volt, aztán fel a szülőszobára fél 10-kor. Megvizsgált a szülésznő, aztán közölte, hogy fél 11-kor megnézi a méhszájamat, hogy mennyit tágult. 10-kor szóltam, hogy nyomnom kell, azt mondta, nyomjon, de nem less még baba. Én meg hogy lesz. Megvizsgált, rögtön futi a dokiért, 15 perc alatt 4 nyomással megszületett a Roli. A Zsolti csak félig bírta, mert kicsit rosszul érintette, amikor a doki beletenyerelt a hasamba, hogy segítsen. Nekem fel sem tűnt, mert “fájtam” és segített, mivel a Roli nagyon gyorsan közlekedett kifelé és emiatt nagyon leesett a szívhangja. Amikor megszületett nem sírt fel, csak a folyosón, kapott ballonos oxigént, de nem lett komolyabb probléma, kicsit lila volt. Aztán elvitték reggelig inkubátorba melegedni. Amíg a feje ki nem bújik, addig nagyon rossz, utána sem kellemes, de minden egyes nyomásal megkönnyebül az ember. Azt mondták, hogy extra gyorsan született meg, még a doki is csodálkozott, mivel első baba.A gátmetszést nem usztam meg, belül is repedtem töb helyen. fél óráig tuti stoppolt a doki, azt éreztem, nem hatott a lidokain, most már rá tudok ülni,
"Győztél, megnyerted a legnagyobb harcot,
Kifejlődött tested, csudaszép lett arcod.
Kilenc hónap várakozás, mindennek van ára,
Mutasd meg magad, gyere a világra.
Elindulsz egy alagúton, vakító fény hívogat,
Magad körül nem látsz mást, csak hatalmas arcokat.
Mosolyognak, Téged vártak hosszú idő óta,
Sírásod számukra isteni nóta.
Hideg van, megszoktad a burkolt világot,
nem ismerted máig az igazi valóságot.
Megszakad hirtelen az összetartó kötél,
nem visz vissza senki, ide születtél.
Újra vizet érzel, megdörzsöl egy néni,
Furcsán érzed magad, elkezdesz félni.
Lefektetnek valakire, ez most már tabu.
Mi történik velem? Tudom már, ez Anyu!"
Roland 6 illetve 7 percesen:
Hozzászólások